Lang Györgyi Születésnapjára
A kép forrása: Csányi Tibor gyűjteménye
Egy élet, ami szólt, nevetett és szabad volt
Lang Györgyi neve sokak számára a felszabadult jókedv, a szarkasztikus humor, a társadalmi érzékenység és a női bátorság szinonimája. Pályafutása során mindig képes volt átlépni a megszokott határokat – akár zenében, akár közéleti megszólalásaiban, akár színpadi jelenlétében. Nem csupán énekesnő, nem csupán előadóművész volt – hanem egy karakter, egy jelenség, egy szellemiség.
Kezdetek és zenei pálya – a Pa-dö-dő születése
Lang Györgyi 1957. május 10-én született, és már fiatalon megmutatkozott benne a színpadi jelenlét iránti érzék. Színészi tanulmányai után több színházi előadásban is játszott, de az igazi országos ismertséget a zenei pálya hozta meg számára.
1988-ban megalapította Falusi Mariannal közösen a Pa-dö-dő együttest, amely rövid időn belül a hazai popkultúra egyik legmeghatározóbb és legszeretettebb formációja lett. A Pa-dö-dő dalaiban egyszerre volt jelen a humor, az irónia, a társadalmi önreflexió és az önfeledt táncolhatóság. Slágereik – mint a Bye-bye Szása, a Szép az élet, vagy a Kiabálj! – nemcsak a fülnek voltak kedvesek, hanem az eszünkhöz és a szívünkhöz is szóltak.
A zenekar nem állt be a sorba. Nem akart trendeket követni, inkább trendeket teremtett. Megjelenésük, szövegeik, koncertjeik mertek mások lenni. Lang Györgyi önazonossága, kíméletlenül őszinte humora és karakán kiállása kiemelte őket a korabeli zenei palettáról. Az együttes népszerűsége a ’90-es évek elején tetőzött, de hosszú távon is fennmaradt – és több generáció nőtt fel dalaikon.
Színház és televízió – sokoldalúság minden színtéren
Lang Györgyi nemcsak énekesnőként, hanem színésznőként és televíziós személyiségként is jelentős karriert épített. A Katona József Színház tagjaként több klasszikus és kortárs darabban is játszott, de a közönség igazán a televízió képernyőjén ismerhette meg nyílt, szókimondó személyiségét.
Különböző műsorokban szerepelt, közreműködött és házigazdaként is megmutatta, hogy érzékenyen, de soha nem túl komolykodva tud beszélni fontos dolgokról. Sajátos, rekedtes hangja, nyílt tekintete és állandóan ott bujkáló félmosolya egyedi karaktert adott minden megjelenésének. Nem kereste a botrányt – de nem is menekült el a véleménynyilvánítás elől.
Szerepelt filmekben, sorozatokban, rádiós műsorokban, jótékonysági esteken, kabaréban és talkshow-ban – mindenhol önmaga volt, és ez volt a legnagyobb ereje.
Élet a betegség árnyékában – de sosem árnyékként
Lang Györgyit sclerosis multiplexszel diagnosztizálták, ám betegsége ellenére éveken át aktív maradt. Kerekesszékbe kényszerülve is fellépett, szerepelt, dolgozott – és mindezt úgy tette, hogy sosem vált önsajnálat tárgyává, inkább példaképpé vált. Nem titkolta betegségét, sőt, őszintén beszélt róla – sokakat inspirálva arra, hogy a nehézségek ellenére is lehet élni, alkotni, nevetni, küzdeni.
Számtalan interjúban, beszélgetésben, műsorban osztotta meg tapasztalatait, félelmeit, de legfőképp: életszeretetét. Ő volt az, aki még akkor is humorizált, amikor más már feladta volna.
Közéleti jelenlét és társadalmi érzékenység
Lang Györgyi mindig is érzékenyen reagált a társadalmi folyamatokra. Nyíltan vállalta véleményét, kiállt a marginalizált csoportok mellett, és sosem félt megszólalni, ha igazságtalanságot látott. Egyszerre volt humanista, szabadságszerető és radikálisan őszinte.
A Pa-dö-dő nemegyszer szólalt meg társadalmi témákban is: a női egyenjogúságtól kezdve a politikai közéleten át egészen az elfogadásig – mindig vállalva az ezzel járó következményeket.
Egy barátság, ami színpadon és azon túl is működött
Külön fejezetet érdemel Lang Györgyi és Falusi Mariann barátsága, amely nem csupán zenei partnerség, hanem évtizedeken átívelő mély emberi kapcsolat volt. A két művész összhangja, humora, egymás iránti feltétlen elfogadása és szeretete példamutató volt. A közönség számára ez mindig is több volt, mint produkció – ez hitelesség volt a legszebb értelemben.
Búcsú – de nem feledés
Lang Györgyi 2023. május 20-án hunyt el, de szellemisége velünk maradt. Nemcsak a Pa-dö-dő dalai, hanem azok az interjúk, gondolatok, gesztusok, amelyeket évtizedek alatt adott nekünk, a közönségének. Hiánya érezhető – de ugyanígy érezhető a jelenléte is, ha felhangzik egy régi dal, vagy ha eszünkbe jut egy mondata, egy kacagása, egy színpadi pillanata.
Emlék, amely élni tanít
Lang Györgyi emléke nem pusztán fájdalom, hanem örökség is. Egy nő, aki nem akart más lenni, csak az, aki volt – és ezzel példát mutatott. Egy előadó, aki a szórakoztatáson keresztül szabadított fel. Egy ember, aki a betegség ellenére is élt – igazán, méltósággal, nevetve.
Köszönjük, Györgyi. Köszönjük az énekeket, a gondolatokat, a mosolyt, a humort és a szabadságot.
Sosem felejtünk el.