Autóskártya – Autókvartett

A kép forrása: Csányi Tibor gyűjteménye

A KGST gyorsulási versenye a gyerekkézben

„KGST kérek!” – „Mindenvivő!” – „Megint te vittél mindent az Apal Corsa-val…”
Ezek a mondatok egykor ott visszhangoztak az iskolai udvaron, a lépcsőházban, vagy egy esős nyári délután a szőnyegen kuporogva. A ’60-as, ’70-es és ’80-as évek magyar gyerekkorának egyik legikonikusabb kelléke volt az autóskártya – hivatalos nevén autókvartett. Egy egyszerű pakli lap, de benne egy egész világ: nyugati álomautók, keleti valóság, lóerő, hengerűrtartalom és a végtelen versengés élménye.

A játék születése és fejlődése

Az első magyar autókvartettek 1961-ben jelentek meg. Ezeket még kézzel rajzolt járműábrák, egyszerűbb adatok és viszonylag szerény kivitel jellemezte. A következő kiadás 1965-ben látott napvilágot, némileg fejlettebb grafikai megoldásokkal. Aztán jött 1969, ami a gyűjtők szerint egy kissé „visszalépés” volt – főként a rajzok gyengébb minősége miatt. De 1973-ra már sikerült kijavítani a csorbát: megszülettek a piros hátú kártyák, amelyek egészen új színvonalat képviseltek.

Ezután következett az1975-ös sárga hátú, majd 1977-ben a kék hátú változat, amely olyannyira tartós és népszerű lett, hogy még a ’80-as évek végén is lehetett kapni például a Triál boltokban. A paklik általában 40 kártyalapot tartalmaztak, mindegyiken egy-egy jármű, jellemzően rajzolt illusztrációval, nem fotóval.

A kártyalap boncolgatása – Mi mit jelentett?

Vegyük példának a Wartburg 353W típusú lapot:

  • Középen egy kiválóan megrajzolt kép az autóról.
  • Alatta a főbb műszaki paraméterek:
    • Hengerek száma
    • Hengerűrtartalom
    • Teljesítmény (LE)
    • Végsebesség
    • Fogyasztás (liter/100 km)
  • Bal felső sarokban a márka logója – gyártó emblémája.
  • Logó felett egy titokzatos, de fontos hárombetűs kód: pl. KGST, SU, F.
    Ezek az országot vagy gazdasági blokkot jelölték:
    • KGST – Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (keleti blokk)
    • SU – Szovjetunió
    • F – Franciaország
    • I – Olaszország
    • D – NSZK
  • Jobb felső sarokban az autó típusneve szerepelt.

Ez a minimalista, de jól strukturált elrendezés biztosított, hogy a gyerekek már fiatalon technikai adatokat memorizáljanak – játék közben!

Így játszottuk – avagy a saját szabályok kora

A paklikhoz ugyan tartozott hivatalos játékszabály, de azt soha senki nem használta. A játszók sajátos, szájhagyomány útján terjedő szabályrendszert használtak:

  1. Az összes lapot egyenlően elosztották a játékosok között.
  2. Mindenki képpel lefelé tartotta a pakliját, csak a legfelső lapra nézett rá.
  3. A kezdő játékos kiválasztott egy paramétert a lapjáról, és bemondta (pl. „Hengerűrtartalom: 1980 cm³”).
  4. A többiek is megnézték a legfelső lapjukon ugyanezt az értéket, és akié a legnagyobb volt, az vitte a lapokat.
  5. Ő lett a következő hívó.

A játék egészen addig tartott, amíg valaki össze nem gyűjtötte az összes lapot.

KGST kérek! – A titkos fegyver

A játék igazi mélysége az extra szabályokban rejlett. Ha a hívó játékos lapján KGST vagy SU szerepelt, akkor különleges jogot kapott: „KGST kérek!” – mondta, majd megnevezett egy számot (pl. 3). Ekkor mindenki három lapot számolt le lefelé, és a következő (4. lap) értékei alapján ment a verseny. A győztes az összes leszámolt lapot vitte. Ez igazi aduász volt – főleg, ha tudatosan tartogatta valaki ezt a lehetőséget.

A rejtélyes Mindenvivő

A pakli legnagyobb mítosza a Mindenvivő lap volt. Egyetlen olyan jármű, amely minden paraméterében verhetetlen – vagy egyszerűen felülírt minden szabályt. Gyakran valamilyen különleges katonai, szállító vagy versenyautó szerepelt rajta, néha IFA, néha valamilyen monstrum. Egyes változatokban nem is szerepelt rajta adat, csak a neve vagy egy ábra.

Mi volt a Mindenvivő hatása? Kör bezsebelve, vita nincs. Az ellenfelek vagy csodálták, vagy dühösen kikövetelték a „visszavágót”.

Bár sokan a Mindenvivő alatt egy hatalmas, verhetetlen katonai gépszörnyet vagy buszt értettek, a valóságban a leghíresebb (és leginkább hírhedt) mindenvivő egy aprócska belga sportkupé volt: az Apal Corsa.

Első ránézésre senki nem gondolná róla, hogy ő lesz a mezőny királya. Pici, furcsa forma, szerény dizájn, és még csak nem is valami ismert márka. De amikor az ember ránézett a számokra… akkor jött a meglepetés!

Az Apal Corsa ugyanis olyan ügyesen lett „kalibrálva”, hogy a legtöbb kártyapakliban szinte minden paraméterben jobb volt, mint az ellenfelek:

  • Végsebessége meglepően magas volt a tömegéhez képest,

  • Teljesítmény/tömeg arányban is kiemelkedett,

  • És mivel kevésbé ismert volt, kevesen figyeltek fel rá – titkos fegyverként működött.

A 80-as évekbeli paklikon az Apal Corsát nevezték el a valódi mindenvivőnek. A gyerekek körében ő volt az, aki „mindent vitt”, ha kellett. Egy pakliban akár háromszor is győzött egymás után, és amikor valaki észrevette, hogy „úristen, nálad az Apal?”, már csak legyinteni lehetett.

Ez a kis autó lett az élő bizonyíték arra, hogy nem a méret, hanem az adatok számítanak – legalábbis autóskártyában!

 

Nem csak autókról szólt – buszok, teherautók, monstrumok

A korai autóskártyák nemcsak szép sportkocsikkal voltak tele, hanem autóbuszokkal, teherautókkal, sőt traktorokkal és speciális járművekkel is. Ez teljesen megszokott volt, és a kártyák valóságos ipari panorámát mutattak.

A legismertebb „sztár” az Ikarus, amely:

  • 13 alkalommal szerepelt,
  • 11 különböző modellel,
  • több pakliban is jelen volt.

Mellette ott voltak:

  • Csepel teherautók (7-féle),
  • IFA, ZIL, Tatra, Kamaz modellek,
  • és különleges járművek: mentők, darus autók, tűzoltókocsik.

A játékban ezek hátrányban voltak a sportautókkal szemben, de amikor hengerűrtartalom vagy fogyasztás jött, egy 13 literes Ikarus bizony lenyomta a mezőnyt.

Ismétlődések, ritkaságok – A paklik statisztikája

  • Ikarus: 13 megjelenés, 11 modell (rekorder)
  • Škoda: 9 típus
  • Fiat, Ferrari, Citroën: 8-8 típus, néhol ismétlődéssel
  • Mercedes, Csepel: 7 típus
  • Ford Mustang: 3 különböző verzó
  • Csajka, ZIL 111/114, Wartburg 353: háromszor is szerepeltek
  • Egyetlen ténylegesen ismétlődő rajz: Bentley T1

A Zsiguli „hiányának” oka

Bár a Zsiguli kultikus autó volt, csak háromszor szerepelt a paklikban. Ennek oka történelmi: a legtöbb kvartett 1977-ig készült, amikor a Zsigulik még nem voltak olyan elterjedtek, mint később a '80-as években.

Művészet a papíron

A rajzokat ma is sokan csodálják: precíz vonalvezetés, korrekt arányok, valósághű kidolgozás. Ezek nem pusztán játéklapok voltak, hanem kézzel rajzolt technikatörténetek. Külön említést érdemelnek az 1973 és 1977 közötti kiadások, ezek voltak a legszebbek.

Végszó – Egy korszak szimbóluma (folytatás)

Az autóskártya több volt, mint egy játék. Egy álom volt, amit a keleti blokk gyerekei a saját kezükben tarthattak – még ha sosem láttak is Ferrarit élőben. Ez a kis pakli egyszerre volt játék, ismeretterjesztés, szociális kapcsolódás, és egy kapu a nagyvilág felé – egy olyan világba, ahol a Porsche 911-es, az Ikarus 260-as és a ZIL 114 egyenrangúan osztoztak a gyermekek figyelmében. Akár csak néhány lapod volt, akár te uraltad a játszótéri aszfaltbajnokságot, az autóskártya életre szóló emlék lett.

És ma?
Ma már a nosztalgia, a gyűjtők szenvedélye és a retró újrafelfedezése élteti ezt az élményt – de azok, akik egykor azt mondták:
KGST kérek!”, pontosan tudják, miről szólt ez az egész.

Popovics László

Képgaléria: