Az RG-28 NDK Turmixgép
A kép forrása: Csányi Tibor gyűjteménye
A retró konyhák elpusztíthatatlan robotgépe
Bizonyára sokaknak ismerős az RG-28 típusjelzésű turmixgép, pontosabban robotgép neve. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években ez a masszív masina volt A GÉP – csupa nagybetűvel – a keleti blokk háztartásaiban. Nemcsak azért, mert ez volt az egyetlen, amihez viszonylag könnyen hozzá lehetett jutni, hanem mert egyszerűen nem volt szükség másra: az NDK-s robotgép mindent vitt. Strapabírása, sokoldalúsága és az a bizonyos jellegzetes zúgása máig nosztalgikus emlékeket idéz.
„A levehető ajtós NDK turmixgép...”
Egy gép, amely dacol az idővel
Az RG-28-at valamikor a hetvenes évek közepén kezdték gyártani az egykori Német Demokratikus Köztársaságban, és hamarosan az egész KGST-térségben elterjedt. Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, és aki egyszer megvette, az jó eséllyel ma is rendelkezik vele – működőképes állapotban. Hihetetlen, de igaz: a készülék dacol az évtizedekkel, fittyet hány a súrlódásra, a kopásra, és mindenre, amit a fizika törvényei alapján már rég le kellett volna győznie.
Az RG-28 valódi ipari termék volt háztartási csomagolásban: masszív, nehéz, de végtelenül megbízható. A burkolata vastag, strapabíró műanyagból készült, a belsejében pedig egy komoly villanymotor dolgozott, amely még 2025-ben is képes turmixolni, darálni vagy habot verni – pontosan úgy, mint ötven évvel ezelőtt.
A dizájn: funkció mindenek felett
A készülék alapteste egy központi ház volt, amely tartalmazta a motort, az áttételeket és a meghajtótengelyeket. A gép elején két kiállás szolgált a habverők és dagasztók számára, míg a tetején egy harmadik csatlakozón keresztül lehetett csatlakoztatni a különféle feltéteket: turmixfejet, kávédarálót, diódarálót vagy akár húsdarálót is.
A vezérlés pofonegyszerű volt: egy nagy, forgatható kapcsolóval állítható sebességfokozatok – 3 vagy 4 állásban, típustól függően –, valamint egy kioldógomb segítette a habverők levételét. A kapcsolóval egyetlen mozdulattal indíthattuk be a gépet, ami egy karakteres, mélyről jövő búgással válaszolt, jelezve: itt munka lesz.
Füldugó ajánlott
Nem lehet szó nélkül elmenni az RG-28 hangja mellett. Bekapcsolás után nem volt kérdés, működik-e – a gép hangereje vetekedett egy betonkeverőével. Egy szimpla kávédarálás simán áthallatszott a szomszédba, így nem csoda, ha sok háziasszony tréfásan csak füldugóval „felfegyverkezve” használta. De ez csak hozzátett a gép karakteréhez – aki egyszer hallotta, sosem felejti el azt az ismerős zúgást.
A kiegészítők világa – és a mosogatás rémei
Az RG-28-hoz rengeteg kiegészítő létezett, amelyekkel szinte minden konyhai feladat elvégezhető volt. Ezeket külön is meg lehetett vásárolni, például a Keravill áruházakban. Voltak közte:
- rozsdamentes acél pengékkel szerelt darálók
- átlátszó műanyag turmixfeltétek
- habverőfejek
- tésztakeverő karok
- reszelő adapterek
Ezek használata után azonban jött a „feketeleves”: a mosogatás. Aki akkoriban háztartást vezetett, pontosan tudja, milyen veszélyeket rejtett az RG-tartozékok kézi elmosása. A mosogatóvízben lapuló penge vagy műanyag él könnyedén megvágta az ujjakat, így a szülők gyakran már tapasztalatból figyelmeztették a gyerekeket: „A turmixba ne nyúlkálj bele az ujjaddal mosogatás közben!”
Szervizelhető, javítható - sőt, örökéletű?
Az RG-28 szerelhetősége is példás volt. Nem volt leplombálva, nem voltak benne rejtett csavarok vagy beforrasztott részek – egyszerű szerszámokkal szinte bármi javítható volt rajta. A szénkefék cseréje, a hajtás áttételeinek kenése vagy a kapcsoló javítása mind-mind otthoni barkácsolással is megoldható volt. Az alkatrészekhez viszonylag könnyen hozzá lehetett jutni, és sokan örömmel bütyköltek rajta, mint egy régi Trabanton.
Mindez azt eredményezte, hogy az RG-28 szinte sosem került kukába. Amikor más gépek már rég feladták a szolgálatot, ez a kis német harcos még mindig tette a dolgát a konyhákban.
Egy korszak szimbóluma
Az RG-28 nem csak egy gép volt – egy korszak életérzését hordozta magában. Egy idő, amikor a dolgokat még nem cserélni, hanem javítani kellett. Egy idő, amikor egy turmixgép nem csupán egy eszköz volt, hanem a háztartás megbízható segítője – amit örökölni lehetett, vagy évtizedeken át használni anélkül, hogy egyáltalán felmerült volna az újravásárlás gondolata.
Sokan ma is nosztalgiával gondolnak vissza ezekre az időkre. Nem véletlen, hogy a retró iránt érdeklődők körében az RG-28 ma már gyűjtői darab. Vannak, akik felújítják, újra használatba állítják, mások csak vitrinbe teszik, mint egy működő ipartörténeti ereklyét.
A kultúrtörténetbe is beírta magát
Az RG-28 nemcsak a háztartásokban, hanem a magyar kabarétörténelemben is emlékezetes nyomot hagyott. Kern András Halló, Belváros! című kabaréjelenetében visszatérő poénként szerepel a készülék, mégpedig az örök érvényű sorral:
„Jó napot kívánok, érdeklődni szeretnék, hogy az NDK turmixgép, a levehető ajtós, megérkezett-e már?”
Ez a mondat időről időre felhangzik a jelenetben, groteszk és ironikus keretbe helyezve a korabeli hiánygazdaságot, ahol egy háztartási eszköz beszerzése nem egyszerű vásárlás, hanem egyfajta logisztikai kaland volt. A turmixgép ebben az abszurd világban önálló szereplővé válik – akit mindenki vár, keres, sürget –, de talán sosem érkezik meg.
Így lett a levehető ajtós NDK turmixgép nemcsak konyhai legenda, hanem egy korszak szatirikus szimbóluma is. Egy tárgy, ami köré generációs emlékek, háztartási sztorik és kabaréjelenetek épültek – és ami még ma is nosztalgiát ébreszt azokban, akik hallották zúgni… vagy legalább várták, hogy egyszer végre megérkezzen
Zárszóként
Ha valaha használtad az RG-28-at, biztosan emlékszel arra, milyen érzés volt, amikor a hangja betöltötte a konyhát, és az egész gép enyhén remegett a pulton. Nem egy elegáns dizájndarab volt – hanem egy megbízható, elpusztíthatatlan társ, amely a legnehezebb konyhai feladatokat is zokszó nélkül elvégezte.
Az NDK turmixgép, az RG-28, megérdemli a helyét a retró háztartási gépek panteonjában. És ki tudja? Talán még ma is ott duruzsol egy-egy nagymama konyhájában, csendben őrizve a múlt ízeit és hangjait.
Popovics László
